Békéssámson

Weboldal

A település nevét feltehetőleg első lakosai egyikéről kaphatta. Hosszú időn keresztül a Békés előtag nélkül, mint Sámson szerepelt az okiratokban. Már az avar-korban laktak a területen. Erre bizonyíték: a falu belterületén lovassírt tártak fel, melyet az Orosházi Szántó Kovács János Múzeumban őriznek. A 11. században a községnek Árpád-kori temploma is volt, melynek ma már a romjai sem találhatók meg.

A tatárjárás után a vidék teljesen elnéptelenedett. A legközelebbi híradások szerint Zsigmond király (1387–1437) uralkodása alatt már a Hunyadi-család birtokai közé tartozott. Mátyás (1458–1490) 1464-ben a nagylaki Jaksics családnak adományozta. Később, a török pusztítások idején, ismét elnéptelenedett, a területet legelőként használták a vásárhelyi jobbágyok. A lippai vereség után 1552-ben portyázó török csapatok elpusztították a falut.

A település 1566-ig Csanád vármegyéhez tartozott, majd 1715-től 1877-ig Csongrád vármegyéhez. 1722-ben Károlyi Sándor vásárolta meg a területet, később bérbe adta ki makai gazdáknak. Más források szerint labanc érdemeinek elismeréseként kapta meg Károlyi Sándor ezt a területet III. (Habsburg) Károlytól. 1765-ben Károlyi Antal dohánytermesztőket telepített le itt, a dohánytermelők római katolikus vallásúak voltak, és 1782-ben vályogtemplomot emeltek. 1825-ben új templomot építettek, amelyhez 1827-ben fatornyot építettek. A feljegyzések szerint 1711-ben Trencsényi Mária ezüstkelyhet adományozott az egyháznak. Természetesen a Római katolikus Egyházról van szó ebben az esetben, hiszen református gyülekezetet sokkal később alapítottak. 1860-ban a falut jelenlegi helyére telepítették át, a Száraz-ér bal partjára. Ugyanebben az évben a római katolikusok önálló eklesiává váltak.

A település 1877-től napjainkig Békés megyéhez tartozik . 1926-ban Ferenc József főherceg is ellátogatott a faluba, ahol a ligetben felavatta az I. világháborús emlékművet.

Az 1920-as évek elején a Zselénszky család birtokába került a terület. Zselénszky János több reformot vezetett be, ezek közé tartozik a Békéssámsont és Tótkomlóst összekötő keskeny nyomtávú vasútvonal 1948-ban, melyet 1970-ben számoltak fel. Cselédlakásokat is építtetett, melyek a falu határában vannak. Ezek az épületek ma is lakottak. A falu lakosainak száma ebben az időszakban rohamosan nőtt, a faluhoz tartozó tanyavilággal együtt meghaladta a 4600 főt. 80%-uk ekkor földműveléssel foglalkozott.